Szemeim csillogását látom benned.
Csak egy pillanat volt,de megörzöm.
Azóta is csak kereslek szüntelen.
Valamit láttam benned,talán csak saját álarcom tekintett vissza rám.
Benned láttam egyedül csak úgy égetett talán lelkem elégedett.
Pár pillanat mely csak úgy elillant,de azóta sem feledem.
Lehunyom szemem és érzem ahogy tekinteted simogat.
Feledni próbálom,de mindig felvillan.
Nem értem...mi történik velem?
Valaki csak játszadozik velem?
Valaki aki elém idézi e pillanatot miután lehunyom szemem?
Gondolataim már csak róla szólnak egy megpillantot idegenről.
Idegen mégis jól ismert.
Valaki a múltamból...valaki a jelenemből...és valaki a jövőmből.
Valaki aki rabulejtett?
Talán csak illuzió voltál?
Ki vagy te rejtélyes idegen?
Mintha önmagamat láttam volna benned.
Talán a lélektükröm lehetél te?
Valaki aki olyan mint én ezért talán tartok is tőle.
Félek,de mégis hiányzik..hiányzik néha...hiányzik nagyon.
Amikor hiányzol csak a tükörképembe nézek a tekintetembe.
Ott kereslek amég csak kell...amég meg nem talállak.
Ha kell az örökkévalóságig kereslek.*
